Amit a kávéról csak kevesen tudnak

Történeti érdekességek

Legendák szerint a kávé őshazája Kaffa, egy etiópiai tartomány, ahol már a 9. században említik a mára a világ második (az olaj után) legfontosabb kereskedelmi termékét.

A 14. században vélhetően rabszolga-kereskedők közvetítésével került a kávé Arábiába, ahol valószínűleg csak a 15. század közepétől pörkölték és fogyasztották italként. A „fekete leves” az Oszmán Birodalom felemelkedésével egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. Az első kávézók Perzsiában létesültek. A fekete ital 1517-ben Isztambulban is felbukkant; itt nyílt meg Európa első kávéháza. Ettől kezdve sorra nyíltak az öreg kontinensen a későbbi korokban kultikus helyeknek számító „intézmények”. 1645-ben Velencében, 1650-ben Oxfordban, majd 1652-ben Londonban voltak kávéházak, Bécsben mintegy fél évszázaddal a velencei után, csak 1685-ben nyitott meg az első kávéház. Magyarországon az első ismert pesti kávésra vonatkozó adat 1714-ből származik, amikor is a rác Cavesieder Blasius (=Kávéfőző Balázs) házat vásárolt Pesten.

Hírességek és a kávé

Goethetől származik az ötlet, hogy érdemes lenne a kávébabot desztillálni. Az elképzelés megvalósítása közben a kémikus Friedlieb Ferdinand Runge felfedezte a koffeint. Balzacról tudjuk, hogy jó erős kávét ivott és sokat, így tudott naponta 12 órát dolgozni. Beethovennek kedves szokása volt, hogy leszámolt pontosan 60 darab kávészemet és abból készített magának egy csésze mokkát. A kávé és a körülötte folyó viták megihlették az egyházi zeneműveiről híres Johann Sebastian Bachot is. A „Tamás templom karnagya” egy derűs, humoros darabbal, az 1735-ben íródott Kávékantátával foglalt állást az „inni vagy nem inni” kérdésben.

Játék a koffeinnel

Egy csésze kávé körülbelül 80-120 mg koffeint tartalmaz, amelyért élénkítő és enyhén antidepresszáns tulajdonságokkal bír. A koffein blokkolja az ébrenléti órákban az agyban felhalmozódó, alváskiváltó hatású vegyületet, az adenozint. A koffeinnek van egy másik, kevésbé ismert hatása is: először ugyanis nyugtat. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy könnyebb úgy elaludni, ha közvetlenül a kávéfogyasztás után lefekszünk; az elsőre furcsának tűnő állítás mögött az a magyarázat áll, hogy a az agy alvásért felelős centrumának nő a vérellátottsága. Ha viszont lemaradunk erről az első körben nyugtató hatásról, akkor már a koffein élénkítő hatását érezhetjük, és szinte lehetetlen elaludnunk.



A „Sleep”szakfolyóirat állítása szerint a kávé koncentrációjavító, élénkítő hatását úgy tudjuk a legjobban kihasználni, ha ahelyett, hogy egyszerre „lezúdítanánk” a jó feketét, egész nap kortyolgatjuk az italt. Különösen ajánlott ez a módszer az éjszaka dolgozóknak. A koffein hatását úgy fokozhatjuk még, ha a hosszabb ideig a szánkban tartjuk a kávét, így az a nyelv alatt gyorsabban felszívódik és a hatás hamarabb érezhető.

Szerző: Tajnafői-Vida Éva

Újabb érv a kávé mellett

 

Egyesek szinte el sem tudják képzelni a reggelt kávé nélkül, de egy friss kutatás szerint a fekete leves nem csak erre jó: bizonyos fajtái állítólag az életünket is meghosszabbíthatják.

A Vascular Medicine szaklapban megjelent kutatás során a görög Ikária-sziget idős lakóit vizsgálták, ahol a világon a legmagasabb az átlagéletkor. Kimutatták, hogy a rendkívüli szív-érrendszeri egészségük titka egy csésze görög kávé. Azokra viszont, akik átlagos kávét fogyasztottak, például a Nagy-Britanniában elterjedt fajtákat, nem gyakorolt ilyen kedvező egészségügyi hatást.
Az Athéni Orvostudományi Egyetem kutatásának vezetője, Dr. Gerasimos Siasos elmondta, hogy a polifenolokban és antioxidánsokban gazdag, ugyanakkor kevés koffeint tartalmazó főzött görög kávé nagyobb előnyökkel jár az egészségre, mint más kávéfajták. „Eredményeink újabb bizonyítékot szolgáltatnak a táplálkozási szokások és a szív-érrendszeri egészség összefüggéséhez” – összegezte a kutató. „Figyelembe véve a kávéfogyasztás világméretű népszerűségét, és azt, hogy már egyetlen kávéfajta akár kismértékű egészségügyi előnyei is jelentős közegészségügyi hatást gyakorolhatnak, kutatásunk jó kiindulási pont lehet.”
Az egyetem kutatói a kávéfogyasztási szokások és az endoteliális működés közötti összefüggést vizsgálták. Kiderült, hogy a 142 hatvanöt éven felüli megkérdezett szigetlakó közül az a 87 százalék, aki kizárólag görög kávét iszik, jobb endoteliális működéssel rendelkeznek, mint azok, akik másfajta kávét fogyasztanak. Az endoteliális működési zavar magas vérnyomáshoz és diabéteszhez vezethet. Az utóbbi idők kutatásai azt mutatják, hogy a mértékletes kávéfogyasztás csökkentheti a szívbetegség kockázatát, és jótékony hatással lehet az endoteliális működésre. Dr. Siasos azonban azt is hozzátette, hogy a kávéfogyasztás a szív-érrendszeri egészségre gyakorolt pozitív hatásainak pontos meghatározásához további kutatásokra lesz szükség.

Forrás: Medipress

10 dolog, amit biztos nem tudtál

1. A kávét sokan az olaszokhoz, vagy a brazilokhoz kötik, holott fogyasztása az afrikai Jemenből ered

2. A kávé – a kőolaj után – a második legnagyobb terméke a világkereskedelemnek

3. A kávé arab eredetű elnevezés, azt jelenti: a bab bora

4. A kávécserje piros színű, cseresznyéhez hasonló, ehető gyümölcs, amelynek a belsejében található a kávébab, melyet később szárítanak, és pörkölnek

5. A kávédarálót egy angol lakatos találta fel, az első kávégépet egy francia feltaláló alkotta meg, de sorozatgyártásuk Olaszországban valósult meg

6. Görögországban és Törökországban a hagyomány szerint mindig a legidősebb kap először kávét

7. Egyes országokban érvényteleníthették a házasságot, ha a férj nem biztosított kellő mennyiségű és minőségű kávét a feleségének

8. A kávészemek pörkölése után a kávét különböző módon lehet elkészíteni. Eltérések lehetnek a kávé–víz arányban éppúgy, mint a különböző ízesítőszerek használatában

9. A cappuccino A krémes espresso és a habosított tej tökéletes elegye, „házassága”. A tökéletes cappuccino egy rész kávéból, egy rész 60-70°C-os tejből és egy rész tejhabból készül.

10. VIII. Kelemen pápa azt mondta, hogy„ A kávét meg kellene keresztelni, mert igazi keresztény ital.”